Kötelezők Röviden

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Keletkezési körülményei

1869-A regény a Hon című folyóiratban jelenik meg először folytatásban és még ugyanebben az évben önállóan is. A mű írásának idején a bécsi udvar más politikát képviselt Magyarországgal szemben, mint 1861-ben (A kiegyezési kísérlet időszakában). Újra bevezetik az önkényuralmat. 1866-ban már nem csak a nemesség kereste a kiegyezés lehetőségét, hanem Ausztria is. Jókainak így szinte a semmiből kellett feltámasztani az 1848-49-es forradalmat. Az emberek egyre kezdtek eltávolodni a múltúktól. Ezzel a társadalommal állítja szembe Jókai a Baradlayakat.

Cím értelmezése

Műfaj sajátosságainak felismerése

A regény szerkezete

1. Előkészítés: Míg a Baradlay ház egyik részében mulatozás folyik, néhány szobával odébb Baradlay főispán a végrendeletét diktálja, azonban nem a család vagyonáról rendelkezik, hanem a felesége és fiai sorsáról.
2. Bonyodalom: Az özvegy miután férje meghal, megesküszik, hogy mindenben az ellenkezőjét teszi, mint amit egykori férje diktált.
3. Kibontakozás: Az anya mindhárom fiát hazarendeli Magyarországra. Elsőként Ödön tér haza. Hazaérte után feleségül veszi egy pap lányát, Arankát és a vármegyei nemesség élére áll. Másodikként Richárdot indítja haza, de érte már el kellett mennie Bécsbe. Richárd egy kolostorban hagyja szerelmét, Editet és hazajön irányítani a magyar forradalmat. Jenőt viszont már nem ilyen könnyű hazahívni. Bécshez köti szerelme, Plankenhorst Alfonsine és a munkája. Végül is a fiú otthagyja a fényesnek ígérkező karriert és hazajön Magyarországra. A regény második része inkább a szabadságharcról szól. A magánélet háttérbe szorul a történelem mellett. Richárd és Ödön részt vesz a forradalomban, Baradlayné sérülteket ápol. Jenő az, aki tulajdonképpen kívül marad az eseményeken.
4. Tetőpont: Ödön hosszú gondolkozás után felhasználja azt az útlevelet, amit Tallérossy adott neki de elfogják. Később megszökik, és hazajutása után feladja magát. Az egész család rettegve várja az idézést és a pert. Richárd börtönbe kerül.
5. Megoldás: a megoldásban két véletlen is bekövetkezik. Ödön és Richárd aktívan részt vett a forradalomban, míg Jenő nem vett részt a küzdelemben. Egy véletlen névcsere folyamán Ödön helyett Jenő nevét írják az idézésre. Jenő jelentkezik a törvényszéken, hogy megmentse családos bátyját a halálbüntetéstől. Edit és Richárd összeházasodnak és egy véletlen folyamán kiderül, hogy a Plankenhorst vagyon is őket illeti.

Szereplők és jellemzésük

• Baradlay Kazimir, a kőszívű ember: Az első szereplő, akinek jellemét megismerjük a regényben, Baradlay Kazimír. A haldokló családfő, kemény, okos, erős akaratú férfi. Szinte minden gondolatsorát így kezdi: "Akarom..." Parancsoláshoz és parancsai teljesítéséhez szokott. Erejét mutatja, hogy felesége szerint holtában is képes befolyásolni a család életét. (Ezt Baradlay is így gondolja.) Az ő arcképével vitatkozik Baradlayné a harc idején, a képnek tesz szemrehányást, amikor Jenő haláláról értesül, s ott érzi úgy, a szellem megbékélt. Ez a hatalmas akarat egy cél érdekében mozog: fenntartani politikai életművét, melyek kulcsszava: magyar nemes. E célnak akarja alárendelni a család jövőjét.

  Baradlay olyan ember, akinek számára nem léteznek érzelmek. Síró feleségére ráparancsol, ne sírjon, hanem a végrendeletet írja. Az egyéni boldogság, s szeretet számára ismeretlen fogalom. Erre utal, hogy feleségét a kötelező gyászév letelte előtt házasságra akarja kényszeríteni - de a férjet ő jelöli ki. Ödönt elszakítaná szerelmétől, mert rangja nem megfelelő. Richárdnak megtiltaná a nősülést, így elveszi tőle a családi boldogság lehetőségét.

  Tehát kőszívű ember.

  Akaratának legnagyobb ellenfele a felesége. Ha Baradlay annak szentelte életét, hogy a magyar nemességet naggyá tegye, kiváltságait megőrizze, Marie asszony annak, hogy ezzel szembeszálljon, és az egész hazát tegye naggyá.A mű démoni figurája Plankenhorst Alfonsine. Alfonsine jellemében a regény lágyabb női szereplőinek is ellentéte. Rajtuk kívül a regényben sok érdekes, különleges vagy egészen hétköznapi figurát ismerhetünk meg. Őket az író - fontosságuktól függően - alaposabban vagy csak egy - két ecsetvonással jellemzi.

• Özvegy Baradlayné, a kőszívű neje, özvegye
• Baradlay Ödön, az elsőszülött
• Baradlay Richárd, a második fiú
• Baradlay Jenő, a legifjabb fiú: Baradlay Jenőt sokan félreismerik az első oldalakon. Félénk, gyáva alakként tituláljuk, és általában legelőször nem ő a kedvence az olvasóknak. Egy bátortalan, irodai ember, aki nem mer kiállni magáért, még a saját szerelmét sem meri megszólítani. Vékony, csontos, szemüveges, mai köznyelven: Tipikus anyámasszony-katonája. Erre még az teszi rá a koronát, hogy tényleg édesanyja kedvenc fia, és az édesapjáé is. Később, a történet előrehaladtával azonban nagy fordulatot vesz a történet: Sok bátor és rá nem jellemző tett után 180°os fordulatot vesz az eddigi történetbeli szerepe: Feláldozza életét testvéréért cserébe. Bátor, szeretetteljes, önfeláldozó, felelősségteljes volt a tett, és ő maga is. Mint végül kiderült, a külső mögött egy mély érzésű ember lakozik, aki mindenre elszánt, és megmenti szeretteit az élete árán is. Azt hiszem a könyvet végleg becsukva mindenki tisztelettel ejtheti ki a nevét.
• Ridegváry Bence, nagyúr
• Tallérossy Zebulon, úr
• Lángh Bertalan, protestáns prédikátor
• Aranka, Ödön szerelme
• Edit, Richárd szerelme
• Plankenhorstné, báróné
• Plankenhorst Alfonsine, úrhölgy
• Leonin, orosz nemes, Ödön barátja
• Pál úr, Richárd szolgája
• Boksa Gergő, rabló, később forradalmi kapitány
• Palvicz Ottó, Alfonsine szerelme
• Károly, Ottó és Alfonsine gyermeke
• Szalmás Mihály, kém

A mű szereplőit kétféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Eszerint elkülönítünk fő, mellék és epizódszereplőket. Főszereplőknek nevezzük azokat az embereket, akiknek életét a regény valójában leírja (pl: a Baradlay fiúk, Baradlayné, Alfonsin) Mellékszereplőknek nevezzük azokat a szereplőket, akiknek a sorsa a főszereplők sorsához kapcsolódik. Az epizódszereplők csak egy-egy pillanatra bukkannak fel, ekkor szerepük lényeges lehet, de sorsukat egyáltalán nem ismerjük meg ( pl: Mihály mester, Mindenváró Ádám). Illetve, a másik csoportosítási szempont, hogy a szereplők hogy állnak hozzá a bécsi forradalomhoz és a magyar szabadságharchoz. Akik a függetlenség eszméi mellett állnak (Pl: Baradlayné, Ödön) és akik a szabadságharc ellen vallanak (Pl: Alfonsin, Rideghváry). Néhány szereplő véleménye és tettei változnak a mű folyamán (Pl: Richárd, Tallérossy).

Baradlay Kazimír, a kőszívű ember akaratának legnagyobb ellenfele a felesége. Ha a főispán annak szentelte életét, hogy a magyar nemességet naggyá tegye, a felesége annak, hogy az egész országot tegye azzá. A mű démoni figurája Plankenhorst Alfonsine. Az ő jellemében megismerhetjük az angyalarcú, de egyben démoni asszonyt. Rajtuk kívül a műben rengeteg érdekes vagy egészen hétköznapi figurák is jelen vannak. Őket Jókai a fontosságuk szerint alaposabban vagy csak nagy vonalakkal jellemzi.

A regényben nagy szerepet játszanak a szereplők közti konfliktusok. Ilyen pl.: Alfonsine összetűzése Edittel, vagy a két testvér konfliktusa.

Helyszínek

• Nemesdomb
• a Baradlay ház
• Pest
• Buda
• Bécs
• Oroszország
• Körös-sziget
• Kárpátok
• Királyerdő
• Szentpétervár

A műben felfedezhetjük romantikus regény sajátosságait, így a helyszíneken is látható. A helyszíneket két csoportra bontjuk, a valóságos és a kitalált helyszínekre. Valóságos helyszínek pl: Pest, Buda, Bécs, Szentpétervár, Oroszország, Körös-sziget. Kitalált helyszínek pl: Királyerdő, Nemesdomb

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat